Gyilkosság az anyaméhben

A hím állatoknál (különösen a főemlősöknél jellemző) előfordul, hogy időnként megölik társaik utódait, néha még olyankor is megteszik mindezt, amikor ezek az utódok még a világra se jöttek.
Megölik az utódjaikat

Amerikai és kenyai kutatók a Kenyában található Amboseli- Nemzeti Parkban élő páviáncsoport adatait elemezték (1978-tól végeznek kutatásokat a rezervátumban). Megfigyelték hogy ha egy vezérhím újonnan érkezik a csoportba, nem sokkal később megnövekszik a megölt fiatal állatok aránya, és az elvetélt magzatok száma. A több mint egy tucat gyanú magzatelhajtásos eseteket a kutatócsoport vezetője, a Duke Egyetem professzora Matthew Zipple jelentette. Közvetlenül ugyan nem figyelték meg a gyilkosságokat, azonban a nőstények szőrme, és nemi genetikai duzzanatai alapján megállapítják a terhességet illetve annak a végét. A nőstények ciklusait is dokumentálták ezt szintén külső jegyek alapján végezték.

Amennyire kegyetlenek, annyira kiszámíthatóak voltak az események a tudósok számára. Az általuk dokumentált gyilkosságok közül kettő röviddel azután következett be hogy egy újonnan érkező hím pávián egy felső rangot vett fel a csoport hierarchiájában.

„ Ez egy nagyszerű tanulmány” mondja Elise Huchard evolúciós ökológus a Montpellier Egyetem tanára. Peter Kappeler biológus a német Főemlős Központ tudósa, az adatokat, annak ellenére, hogy van egy kis kérdőjel benne mert nincs közvetlen bizonyíték nagyon megbízhatónak tartja. Mindkét tudós, mint a jelenlegi tanulmány szerzői, hozzájárult az emberi természet kegyetlen észleléséhez: madarak és rágcsálók, valamint medvék, oroszlánok, lovak, bálnák, főleg főemlősök, meggyilkolják az újszülötteket, és a meg nem született embriókat, de ez nagy mértékben függ a fajtól, a helyzettől ,a környezeti tényezőktől, és a véletlen is szerepet játszik benne. Egy másik szempont alapján a tanulmányban azt is megállapítják, hogy bizonyos körülmények között az állatok megölése szelekciós eszköz is lehet. A szelekciós nyomás és az utódok elleni támadások akkor válnak gyakoribbá, ha a csoport viszonylag elzártan él, és túl sok utódra kevés táplálék jut.

Hilda Bruce zoológus nevét is érdemes megemlíteni, aki először folytatott kísérleteket (egereken) az úgynevezett állati abortusszal kapcsolatban. Azóta ezt a jelenséget Bruce-effektusnak hívják. A kísérleti állatoknál annyira gyakori volt a jelenség, hogy néhány biológus a laboratóriumi élet mestersége melléktermékének gondolta.

Kapcsolódó cikkek

Mi okozhatja közel egymillió faj kihalását a jövőben?

Mi okozhatja közel egymillió faj kihalását a jövőben?

A válaszhoz, hogy minek hatására fognak jelenleg létező fajok kihalni, nem kell messze menni. A problémát nagyrészt az emberi faj tevékenységei okozzák.

Hihetetlen állati szokások

Furcsa állati szokások, amik már szinte hihetetlennek tűnnek

Az állatvilágban is történnek néha olyan dolgok, amikről nehéz elhinni, hogy valódiak. Pedig de mennyire, hogy azok!

Megölik az utódjaikat

Gyilkosság az anyaméhben

A majmok nagyon kegyetlenek tudnak lenni.