Saját magának termeli majd meg a hidrogént a japán okosváros

Saját hidrogénjét termelheti meg, ebből láthatja el majd a lakosságát a japán okosváros, Woven City. A hidrogén-töltőállomás néhány éven belül megkezdheti a működését.
Saját magának termeli majd meg a hidrogént a japán okosváros

Jelenleg is fejlesztés alatt áll a Woven City nevű intelligens város Japánban, Susono területén.

A város lakosságának energiaigényeit nagyrészt hidrogén láthatja majd el, annak az erőműnek köszönhetően, amely az Eneos Corporation és a Toyota Motor Corporation együttműködése nyomán létesülhet.

Az Eneos hidrogéntöltő állomás még Woven City 2024-2025 közötti megnyitása előtt megkezdheti a működését. Célja a lakosság ellátása mellett az üzemanyagcellás elektromos járművek töltése is Woven City-ben és környékén, megvalósítva ezzel a szén-dioxid-semleges társadalom modelljét.

Maga a város 2 ezer lakosnak és kutatónak adhat otthont, akik számos technológiát tesztelnek és fejlesztenek majd. A szén-dioxid-semlegesség mellett cél az is, hogy a világ legbiztonságosabb mobilitású városa legyen.

A Fudzsi-hegy tövében található japán intelligens város fejlesztési munkálatai tavaly kezdődtek meg. Woven City-ben három közlekedési szint fog megjelenni és összefonódni a földfelszínen: egy az automata járművek, egy másik a gyalogosok, egy harmadik pedig a hagyományos járművek számára.

Woven City még mindig a tervezési szakaszban van: egyelőre a művészek makettjein láthatjuk, ahogyan gyalogosok sétálnak a fákkal szegélyezett utcákon és zöldterületeken az alkalmi járműveikkel.

A várost egyfajta élő laboratóriumként használva tesztelik és fejlesztik majd itt az új technológiákat, különösen a szoftvereket, valamint azok hardverrel való integrációját.

Galambos Dániel

Kapcsolódó cikkek

A zöldtetők nem csak szépek - A zöldtetők 5 előnye a bolygónk megmentése szempontjából – hasznosak is.

A zöldtetők 5 előnye a bolygónk megmentése szempontjából

A zöldtetőknek nagyon sok előnye van a bolygónk megmentése szempontjából. A cikkből kiderül, hogy miért.

560 millió madár tűnt el az égboltról

560 millió madár tűnt el az égboltról

Ebben a mezőgazdasági folyamatok is szerepet játszanak.

Antropogén zajok az óceánok mélyén! Túléli az állatvilág?

Dübörgő hangzavar az óceánokban - túlélésért folyik a harc

A kutatók a jelenlegi földtörténeti kort atropocén kornak javasolják nevezni, ami annyit tesz: „az ember kora”. Nem lehetünk túl büszkék erre a címre, mivel ez negatív jelzőként kerülne be a geológiai tudományokba.