Honnan tudják a költöző madarak, hová repüljenek?
![Honnan tudják a költöző madarak, hová repüljenek?](storage/article/stork-838424-960-720.jpg)
“A költöző madár fogalmába minden olyan madár beletartozik, ami ősszel más tájékra repül, majd tavasszal visszatér”, mondja Marius Adrion, madárvédelmi szakértő.
Némelyek csak párszáz kilométerre repülnek, például a vörösbegyek és a feketerigók. A fehér gólyák és a kakukkok ezzel szemben Afrika felé veszik az irányt, mivel nálunk telente nem találnak elég ennivalót. A költözési ösztön a madarak génjeibe van írva - derítették ki a kutatók.
“A maradaknak van egyfajta belső órájuk, ami megmondja nekik, mikor jött el a költözés ideje. Ennek pontos időpontját a nappalok hossza, az időjárás és az élelem elérhetősége határozza meg. A visszaköltözéskor is olyan hormonális változások lépnek életbe, amelyek a párzási időszakot vezetik be” - mondja a szakértő.
Van, aki már inkább itthon marad
A belső iránytű és a megtett út hossza is genetikailag van “beprogramozva”: a madarak a nap állásából, a csillagokból, a hegyekből és a vizekből is felismerik a helyes útirányt, ám lehetőség szerint a Föld mágneses terét is használják. Bizonyos számú repüléssel töltött nap után érzik, hogy célba értek.
Ám a klímaváltozás a költözés idejét és irányát is befolyásolta. Így például egyes barátposzáták most már a rövidebb úton, Nagy-Britannia fölött repülve jutnak el Afrikába a megszokott dél-spanyolországi útvonal helyett. A fehér gólyák pedig az enyhébb teleknek köszönhetően gyakran el sem repülnek, itt maradnak.
“Ha átvészelik a telet, ezek a madarak elsőként választhatnak fészekrakóhelyet, több élelem jut nekik, és hamarabb kezdhetnek költeni. Így gyakran több fiókájuk születik, mint a költözőknek. A tudás genetikailag átöröklődik az utódokba is, akik így a jövőben maguk sem költöznek többé” - zárja Adrion.