Honnan tudják a költöző madarak, hová repüljenek?

“A költöző madár fogalmába minden olyan madár beletartozik, ami ősszel más tájékra repül, majd tavasszal visszatér”, mondja Marius Adrion, madárvédelmi szakértő.

Némelyek csak párszáz kilométerre repülnek, például a vörösbegyek és a feketerigók. A fehér gólyák és a kakukkok ezzel szemben Afrika felé veszik az irányt, mivel nálunk telente nem találnak elég ennivalót. A költözési ösztön a madarak génjeibe van írva - derítették ki a kutatók.

“A maradaknak van egyfajta belső órájuk, ami megmondja nekik, mikor jött el a költözés ideje. Ennek pontos időpontját a nappalok hossza, az időjárás és az élelem elérhetősége határozza meg. A visszaköltözéskor is olyan hormonális változások lépnek életbe, amelyek a párzási időszakot vezetik be” - mondja a szakértő.

Van, aki már inkább itthon marad

A belső iránytű és a megtett út hossza is genetikailag van “beprogramozva”: a madarak a nap állásából, a csillagokból, a hegyekből és a vizekből is felismerik a helyes útirányt, ám lehetőség szerint a Föld mágneses terét is használják. Bizonyos számú repüléssel töltött nap után érzik, hogy célba értek.

Ám a klímaváltozás a költözés idejét és irányát is befolyásolta. Így például egyes barátposzáták most már a rövidebb úton, Nagy-Britannia fölött repülve jutnak el Afrikába a megszokott dél-spanyolországi útvonal helyett. A fehér gólyák pedig az enyhébb teleknek köszönhetően gyakran el sem repülnek, itt maradnak.

“Ha átvészelik a telet, ezek a madarak elsőként választhatnak fészekrakóhelyet, több élelem jut nekik, és hamarabb kezdhetnek költeni. Így gyakran több fiókájuk születik, mint a költözőknek. A tudás genetikailag átöröklődik az utódokba is, akik így a jövőben maguk sem költöznek többé” - zárja Adrion.