15 dolog, amit az erdőirtás ellen tehetünk
Mit lehet tenni az erdőirtás mértékének csökkentése érdekében? Cikkünkben mutatunk 16 egyszerű példát!
Miért irtjuk az erdőket?
Miért irtjuk az erdőket? Mert az erdők irtása számos ember megélhetését biztosítja, mert az ember életkörülményeinek fenntartására egyre több fa kiirtására és szabad területre van szüksége. Illetve nem szüksége, hanem sokkal inkább igénye. Mert ez az igény a legtöbb esetben nem az ember alapvető létszükségleteit szolgálja ki. Ugyanakkor, ahogy az emberek egyre több területet bitorolnak, ezzel párhuzamosan szorítják vissza a Föld más élőlényeinek természetes élettereit. Ez nem csak a vadállatokra, hanem a növénytakaróra is igaz.
Az ember, amióta birtokba vette a Földet, igyekszik minél hatékonyabban kihasználni a természet adta erőforrásokat és lehetőségeket. Eljött egy pont a történelem során, amikor a Föld flórájának és faunájának meghódítása túllépte a szükségest, a megélhetéshez elegendő mértéket.
És most eljött az a pont, amikor ez a visszaélés és kizsákmányolás már elkerülhetetlenül visszahat az emberre: olyan folyamatokat eredményezett, amelyek mentén már elkerülhetetlen a bolygó pusztulása. Azonban a Földön való életminősége és a bolygó élhetőségének hossza még mindig javítható, ha az ember némi alázatot gyakorol, és odafigyel a környezetére.
Erdőírtás
Miért gyorsul az erdőirtás folyamata?
Az erdőirtás ütemének növekedése összefügg a Föld lakosságának gyorsuló növekedésével. Egyre nagyobb mennyiségben van szükség kitermelt faanyagra, emellett pedig a mezőgazdasági területek növelésének érdekében is hatalmas területeket vágnak ki. A Föld egyre nagyobb részét lakjuk be, így a terjeszkedő városok miatt is szükség van szabad területekre, tehát az urbanizáció növekedése miatt ezek a folyamatok szintén felgyorsultak.
Milyen az erdőirtás mértéke az egyes területeken?
Azt megbecsülni, hogy milyen mértékű az erdőket ért kár, különböző műholdas felvételekre alapozott tudományos következtetések alapján lehet. Az erdőtakarók változásáról készült dokumentumok szerint 2000 és 2012 között a Föld összességében 2,3 millió négyzetkilométernyi erdőséget veszített el az erdőirtás, valamint különböző, az emberi tevékenységektől nem független természeti katasztrófák, erdőtüzek, betegségek és viharok miatt. Ezzel párhuzamosan 800 ezer négyzetkilométernyi új erdőséget alakítottak ki, így összességében a nettó veszteség 1,5 millió négyzetkilométer.
Megállapítható, hogy a trópusi esőerdők területe évente 2100 négyzetkilométerrel csökken, és a globális veszteség 32 százaléka is a trópusokon zajlik, 50%-ban ez a dél-amerikai országok területét érinti. A Földünkön 4,06 milliárd hektár erdő található, ami 0,52 hektár erdőt jelentene fejenként. Mindent egybevetve – az erdőirtást és -telepítést is – világszerte 4,7 millió hektár erdő tűnt el 2010 óta. A globális erdőterületek 1990 óta 178 millió hektárral – egy Líbia nagyságú területtel – csökkentek.
Fakivágás
Mennyire súlyos a helyzet Magyarországon?
Gondoltad volna, hogy volt idő, amikor Magyarország kétharmadát erdők borították? Ez mára már 20-21%-ra csökkent, ráadásul ebből a természetközeli erdő nem több, mint 6-7%. Teljesen természetes állapotú őserdő nem található hazánk területén, a telepített erdők nagy aránya pedig újabb problémákat vet fel. Mindenesetre van remény: jelen pillanatban az erdőterületek folyamatosan növekednek hazánkban.
Az erdőirtás következményei
Az erdőirtás az emberiség jövőjét fenyegeti: mondhatjuk, hogy magunk alatt vágjuk a fát.
● Erdők hiányában komolyan módosulhatnak az éghajlati tényezők, a szélsőséges időjárási körülmények pedig általánosan megviselik az emberi szervezetet, és veszélyeztetik számos értékes állat-, illetve növényfaj fennmaradását.
● Súlyosbodnak az éghajlatváltozásból eredő globális problémák is, mivel az erdők más célra történő átalakítása – a felégetés és a növényzet pusztulása – miatt számottevően megnövekedik az üvegházhatású gázok, különösen a szén-dioxid kibocsátásának mértéke.
● Az erdők alapvető szerepet játszanak a helyi környezeti viszonyok alakításában. Elősegítik a hatékony vízgazdálkodást, a jó minőségű talaj képződését, a levegő tisztulását és a vízgyűjtő területre érkező csapadék megfelelő térbeli és időbeli levonulását, raktározását. Fontos szerepet töltenek be az árvíz és a talajerózió mérséklésében. Mindez veszni látszik az erdőirtás következtében
Tarvágás
Hogyan hat az erdőirtás az élővilágra?
A világ flórája és faunája szimbiózisban él egymással, szerves egységet alkot. Ha megbolygatjuk az egyiket, nem maradhat sértetlenül a másik. Egy kivágott fa esetében a fát lakóhelyül választó állatok nagy része elpusztul, a csökkenő, természetes élőhely mértéke miatt a táplálékszerzés is egyre nagyobb problémát okoz minden egyes egyed számára. A természet örök körforgása már nem is tűnik öröknek, mert már olyan mértékben avatkozott közbe az ember ezekbe a folyamatokba a saját, rövid távú érdekében.
Csakhogy ez előbb-utóbb visszaüt, a bolygó nem csupán a fauna egyre több egyedének, fajának, hanem az emberi fajnak is élhetetlen lesz. A folyamatok bizonyos szempontokból már visszafordíthatatlanok, viszont nagy mértékben lassíthatóak. A jövő nemzedékei számára a bolygó csak úgy maradhat élhető, ha sokkal környezettudatosabban éljük az életünk. Ez már a mi gyermekeinket és unokáinkat is érinti.
Nekünk kell megálljt parancsolnunk annak a többszáz éve zajló folyamatnak, amelynek alapjai az emberi önzésen és a hosszú távú gondolkodásra való alkalmatlanságban rejlik. A Föld jövője tényleg rajtunk múlik, bármennyire is túlzásnak tűnik is ez elsőre. Elő kell segítenünk a változást, és a jövő nemzedékének egyre erősödő, érezhető közönyét, lemondását, beletörődését nekünk kell feloldanunk.
Az ember persze hajlamos azt hinni, hogy túl kicsi ő ehhez, egymaga nem tehet semmit az erdőirtás ellen. De ha mindenki úgy gondolkodik, hogy rajta egyedül nem múlik semmi, az a Föld veszte lesz.
Íme 15 tipp arra, hogy te magad is hogy járulhatsz hozzá ahhoz, hogy a világ növénytakarója hosszabb életű legyen a mostani, baljóslatú becsléseknél.
15 tipp az erdőirtás ellen
Ha fával vagy szénnel fűtesz, vagy grillezéshez használod, használj inkább bioszenet, amikor lehetőséged van rá! Ennek előállítása az „irtás és égetés” helyett az „irtás és faszén-előállítás” révén történik. Ezzel már több országban meg tudták állítani a gyors erdőirtást és az azt követő talajleromlást.
Japánban egyre több esetben használnak fát helyettesítő anyagokat, érdekes ezekre a lehetőségekre odafigyelni!
Ne vegyél olyan termékeket, amelyek kedvéért hatalmas erdőterületeket vágnak ki és ráadásul még az előállításuk is manipulált. Ilyen termék például a Brazíliából behozott, génmódosított szója.
Vásárolj fát a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatot folytató üzemekből, ahol alkalmazott igazolási rendszerek (PEFC, FSC) miatt az ott termelt termékekre érdemes valamivel az átlagon felül fizetni.
Ha karácsonyra fenyőfát szeretnél, szerezz be inkább egy gyökeres fenyőt, amit te magad is elültethetsz a kertben.
Amikor csak lehet, használj mindig újrahasznosított papírt, és lehetőleg, ha nyomtatnod kell, dupla oldallal számolj!
Vásárolj minél több olyan terméket, amelyről tudod, hogy újrahasznosított faanyagot használtak az előállításukhoz.
Gondolkozz környezettudatosan és gyűjtsd a szemetet szelektíven! Így elősegíted az újrahasznosított papír gyártását is.
A legtöbb erdőirtást elszenvedett országban erőteljes erdősítéshez fognak. Ebben Ázsia a leghatékonyabb. Ünnepeld meg a kínaiakhoz hasonlóan a faültetés napját március 12-én, és te is ültess egy fát! Tudtad, hogy minden 11 és 6 év közötti kínainak kötelező legalább 3-5 fát ültetnie egy évben? Legyél most egy kicsit kínai:) Itt el tudod olvasni, milyen fát érdemes ültetni, ha egy nagyvárosban laksz.
Szervezz a témában közösségi programot, ismeretterjesztő előadást a helyi közösségi házban!
Próbáld a környezetedben élő fiatalabb generációt is a környezettudatosságra ösztönözni.
Aktivizáld magad Madarak és fák napján, de amennyiben lehetséges az év maradék 364 napján is.
Ossz meg minél több környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztő cikket a neten!
Vegyél tevékenyen részt az erdőirtás megelőzésében a Föld Napja Alapítvány támogatásával.
Ha van rá lehetőséged, segíts messzebb vidékeken bajba jutott flórának is úgy, hogy részt veszel az Esőerdők Megmentési Programban.
Az erdők írtása
Mennyi idő kell az erdőknek a regenerálódáshoz? Mikor tapasztalhatunk eredményt?
Az erdők regenerálódása különböző tényezők függvénye: kérdéses, hogy milyen típusú erdőről, milyen mértékű pusztulásról, milyen talajról van szó, ez mind meghatározza a regenerálódás képességét. A közelmúlt erdőtüzeinek tekintetében például több évtizedben kell gondolkodnunk, amikor azt kérdezzük, mikor válhat újra erdős területté az a talaj, amelyben mélyen gyökeret vájt fák sokasága hamuvá lett.
A regenerációs potenciált egyféle funkcionális indikátornak tartják, az élőhely minőségét és természeti értékét becsülik vele. Itt a minőség nem egy pillanatnyi állapotot, sokkal inkább a jövő lehetőségeit mutatja meg. A regenerációs képesség három fajtáját becsülték meg: helyben történő regeneráció, a szomszédos vegetáció helyén és parlagon történő regeneráció.
Sajnos szembe kell néznünk az elkerülhetetlen ténnyel: a Föld pusztulásával. De ezzel egyetemben nem mismásolhatjuk el a ránk nehezedő felelősséget, a bennünk rejlő lehetőséget is. A Föld vadorzói helyett legyünk a föld doktorai!
Gyakran Ismételt Kérdések
Mik az erdőirtás okai?
Az erdőirtás mögött a kitermelt faanyagra és melléktermékeire való igény, valamint a mezőgazdasági területekre való igény áll.
Mekkora az erdőirtás mértéke?
Mindent egybevetve – az erdőirtást és -telepítést is – világszerte 4,7 millió hektár erdő tűnt el 2010 óta. A globális erdőterületek 1990 óta 178 millió hektárral – egy Líbia nagyságú területtel – csökkentek.
Mik az erdőirtás következményei?
Az erdő irtása kedvezőtlenül befolyásolja a helyi időjárási körülményeket és a bioszférát. Az éghajlatváltozásból eredő globális problémák is megjelennek, számottevően megnövekedik az üvegházhatású gázok, különösen a szén-dioxid kibocsátásának mértéke.
Cikkünk az Xforest Klímamagazin közreműködésével készült.
