Hidrogénnel működő repülőt fejleszt az AirBus

A cél, hogy a “légi busz” megreformálja a repülést: a cég 2035-ig előállítja az első károsanyag-kibocsátásmentes repülőt, ami kizárólag hidrogénnel működik.
Hidrogénnel működő repülőt fejleszt az AirBus

Itt az ideje, hogy egy új generáció tisztább technológiákat fejlesszen - közölte hamburgi látogatásán Guillaume Faury, az AirBus igazgatója.

“Célunk, hogy megalkossuk a világ első széndioxid-kibocsátásmentes utasszállító repülőjét” - fogalmazott. Az újonság 2035-ben kerülhet üzembe, bár addigra egyébként is sok minden változhat a repülés világában.

A cég azóta még tovább fejlesztette a koncepciót, míg végül egy teljességgel kibocsátásmentes repülőgép, egy igazi “zöld repülő” ötletével hozakodott elő. A gép működésének alapját a hidrogén képezné, amelyet teljességgel környezetbarát technológiával vonnának ki a vízből. A ZEROe kódnév alatt - amely a nulla kibocsátásra utal - három különböző dizájntervet is bemutattak a jövő repülőjéről.

Az első, az úgynevezett "Turbofan" dizájn körülbelül 120 és 200 közötti utas befogadására lenne alkalmas. Nagyjából 3700 kilométeres távot tudna megtenni, így tehát leginkább egy fapados járaként képzelhejük el. A módosított gázturbina-motorban a fosszilis alapú kerozin helyett hidrogén égne el. A lehűtött, folyékony hidrogént tankokban tárolnák, amelyek a gép hátuljában kapnának helyet.

Ennél kevesebb, mindössze 100 utas szállítására és mintegy 1850 kilométer megtételére lenne képes a kettes számú, "Turboprop" dizájn, amelyet a kifejezetten rövidtávú utakhoz használnának. Érdekessége, hogy a jelenleg használatos hajtómű helyett propeller-meghajtással működne.

A harmadik, “Blended-Wing Body” dizájn (képünkön) jelentené ugyanakkor a legmerészebb változást a napjainkban használt technológiához képest. Megjelenésében az amerikai B2-es bombázó inspirálta. Körülbelül 200 utas férne el a fedélzetén, ahol a szárnyak összeolvadnak a repülőgép törzsével. Ennek extrém szélessége számos opciót kínál mind a kabinok kialakítására, mind a hidrogén tárolására. A hidrogén súlya harmadakkora, mint a keroziné, ám négyszer akkora volumenű tárolóhelyet igényel.

Az utóbbi modellben akár kilences üléssorok is kialakíthatóak lesznek, ami már csak azért is szerencsés, mert az ablakhoz közelebb ülők jobban érzik majd a manőverek okozta rázkódást. Az utazás ugyanakkor csendesebb lehet, hiszen a motor az utastér alatt foglalna helyett. E modellnek egy kezdetlegesebb, “Maveric” névre keresztelt formáját a cég már 2020 februárjában előállította.

Hogy a három modell bármelyikét a valóságban is megépítik-e, és ha igen, melyiket, arra még nem kaptunk egyértelmű választ. Ám a repülési szakértő, Heinrich Großbongardt előre intett a túlzott lelkesedéstől. Szerinte túl ambíciózus célt tűzött ki az AirBus a repülő 2035-ös piacra dobásával, tekintve, hogy egy új típus lefejlesztése legalább 7 évet vesz igénybe, ráadásul a hidrogén alapú technológia még gyerekcipőben jár.

“A technológiai akadályok rendkívül jelentősek. Az AirBus terve inkább arról szól, hogy az emberiség a koronaválság közepette is gondol a jövőjére” - vélekedett a szakember.

Kapcsolódó cikkek

Így alakult át Bécs

Így alakult át Bécs

Egyre zöldebb az osztrák főváros.

Klímaváltozással járó betegségeink

Klímaváltozással járó betegségeink

Bár a koronavírusról szóló híradások most mindent felülírnak, még a klímaváltozás következményei körüli vitákat is, muszáj arról beszélnünk, hogy ez a globális jelenség milyen hatással van az emberi egészségre.

Antropogén zajok az óceánok mélyén! Túléli az állatvilág?

Dübörgő hangzavar az óceánokban - túlélésért folyik a harc

A kutatók a jelenlegi földtörténeti kort atropocén kornak javasolják nevezni, ami annyit tesz: „az ember kora”. Nem lehetünk túl büszkék erre a címre, mivel ez negatív jelzőként kerülne be a geológiai tudományokba.