Mitől lesz igényes és költséghatékony egy családi ház?
Az igényesség és a költséghatékonyság szerencsére kéz a kézben jár. Figyeljünk arra, hogy az épület építészetileg, energetikailag és esztétikailag klappoljon. Nem mindegy, hogy milyen alapanyagokból építkezünk, hogy milyen fekvésű a telek, milyen az épület gépészetileg, milyenek a nyílászárók, hogyan szigeteljük és még folytathatnánk.
Legyenek megfelelő nyílászárók az épületben!
Ahhoz, hogy kevesebb hőenergiát használjunk, fontos, hogy jól szigeteljenek az ablakok, legyen megfelelő az üvegszerkezet, a vasalat és a tömítés. Ha ár-érték arányban a legjobban szigetelő ablakprofilt, bejárati ajtót és teraszajtót szeretnénk választani, akkor érdemes modern műanyag nyílászárókat beépíteni. Ez ugyanúgy vonatkozik a felújítandó épületre és az új építésű házra is.
Építsünk be korszerű fűtéstechnikát!
A ma elérhető legkorszerűbb fűtéstechnika a napelemmel üzemeltetett hőszivattyú. Ennél a megoldásnál fontos, hogy nagy felületű hőleadókat építsünk be, vagyis meg kell oldani a padlófűtést, falfűtést vagy mennyezetfűtést. A napelemről működtetett hőszivattyús fűtéstechnikával a beépítési költségen túl nem is kell hőenergiára költenünk. Vagyis ez egyszerre komfortos, hatékony és rezsibarát megoldás.
Ma Magyarországon a legtöbb családi házban, lakásban gázkazánnal fűtenek. Amennyiben hagyományos kéményes vagy turbós gázkazánunk van, egy fűtéskorszerűstítés során érdemes lecserélni kondenzációs gázkazánra. Fontos tudni, hogy ha kazáncserére szánjuk rá magunkat, a szolgáltató már csak kondenzációs kazánt szerelhet be a régi helyére! A kondenzációs kazán sokkal nagyobb teljesítménnyel üzemel, mint a hagyományos kazán, így költséghatékonyabb lesz a fűtésünk. A költséghatékonyság mellett fontos tulajdonsága ezeknek a kondenzációs készülékeknek, hogy kifejezetten környezetbarát módon működnek. Azoknak ajánljuk ezt a megoldást, akik szeretnének kevesebbet költeni a fűtésre és lényeges számukra a károsanyag-kibocsátás csökkentése, de nincs lehetőségük átállni megújuló energiára. Engedély nélkül pár százzer forintból meg lehet úszni a cserét, de ezt egyáltalán nem ajánljuk. Természetesen nincs mindenkinek költsége egy ekkora beruházásra. Ha van már meglévő fűtéstechnikánk, akkor az is költséghatékony megoldás, ha automatizáljuk a fűtést. Minden fűtési rendszerben van valamilyen szintű vezérlés, automatizálás, és attól függ a rendszer hatékonysága, hogy milyen az automatika. Nem csak a komfortérzet, de a spórolás szempontjából is sokat jelent, ha egy ház helyiségeit pont arra a hőmérsékletre fűtjük fel, amennyire szükségünk van és csak abban az időszakban, amikor ott vagyunk a helyiségben. Ehhez több termosztátra van szükség, így a rendszer érzékelni fogja a hőmérséklet változását a lakás különböző tereiben, és egy okos vezérlés segítségével azt is el tudjuk érni, hogy a szobákban más és más hőmérséklet legyen. Az automatizálás jelentősen kisebb költséget jelent, mint a kazáncsere vagy a teljes körű korszerűsítés, viszont jelentősen csökkenthetjük vele a fölösleges üzemidőt, a rezsiköltséget és az elfüstölt károsanyagot. Körülbelül 1-2 év a megtérülési ideje ennek a befektetésnek. És nem mellesleg komfortosabb lesz a lakásunk. Természetesen nem csak gázkazánra cserélhetjük a meglévő rendszert, hanem fatüzelésű, vegyestüzelésű, faelgázosító stb. rendszerekre, ehhez azonban komolyabb átalakításokra lehet szükség, ráadásul a tüzelőanyag logisztikáját is meg kell oldani. Minden esetben vonjunk be szakembert, mielőtt döntenénk!
Használjunk megújuló energiaforrásokat
A napelem+hőszivattyú kombinációjáról márt írtunk. Ha kisebb méretű házat, lakóteret, műhelyt szeretnénk fűteni, akkor érdemes megfontolni a fűtőpanelek beszerelését. Ez a módszer akkor költséghatékony, ha a panel üzemeltetéséhez napelemrendszeren keresztül nyerünk elektromos áramot. A fűtőpaneles megoldásnál sem mindegy, hogy mekkora a belső tér, mekkora a szoba területe, milyen az épület szigetelése, a nyílászárók állapota és az sem mellékes, hogy milyen energiaforrással szeretnénk megvalósítani a fűtésünket. Kiválóan alkalmazható a fűtőpanel, ha a különböző helyiségekben különböző hőrmérsékletet szeretnénk elérni, vagy ha ideiglenesen, pl. albérletben szeretnénk megoldani a fűtést. A fűtőpanelt gyakran alkalmazzák másodlagos fűtéshez vagy olyan helyiségek melegítéséhez, ahol nincs szükség állandó melegre. A programozható, okostelefonról irányítható fűtőpanelek előnye, hogy a saját hőigényünkre állíthatjuk be a fűtés intenzitását és idő intervallumát.
Megfelelő árnyékolás
Fontos, hogy elegendő fényt kapjon a belső tér, de az árnyékolástechnikának is rendkívül lényeges szerepe van az épületek hővédelmében. A fejlett üvegezési technológiákkal sokat lehet fogni a hővédelem területén, azonban ennek van néhány hátulütője. Először is kevésbé hatékonyak, mint a kültéri árnyékolók (egy hővédő üveg maximum 30-50 %-kal képes csökkenteni a napenergiából származó hő mennyiségét). A másik probléma pedig az, hogy nem lehet szabályozni, bekapcsolni, kikapcsolni. Vagyis nyáron nem redukálja eléggé a beáramló hőenergiát, télen viszont (amikor szükségünk lenne az üvegházhatás révén becsapdázott hőre), nem jut be elég meleg a lakásba. Ha csak a legmelegebb hónapokban akarjuk megóvni a lakásunkat, teraszunkat a tűző nap melegétől, mindenképp érdemes megfelelő árnyékolóval felszerelni az épületet. Nézzük meg, hogy milyen árnyékolástechnikai termékekkel lehet kiegészíteni a nyílászárókat?
Természetesen azt is fontos megvizsgálni, hogy milyen átalakítás szükséges egy kültéri rendszer beépítésére, milyen költségekkel jár stb. Ma már a magyar piacon színben és stílusban rendkívül széles választékot találhatunk.
Homlokzati, lábazati és födémszigetelés
Az a hatékony hőszigetelés, ami csökkenti az épületből kiáramló hőenergiát, illetve nyáron kevesebb meleg levegőt enged be az épületbe. Ahhoz, hogy ezt elérjük, fontos, hogy jó minőségű szigetelő anyaggal dolgozzunk. Nem érdemes spórolni sem a minőségen, sem a vastagságon! Sokan esnek abba a hibába, hogy beérik vékonyabb szigetelő anyaggal, vagy különböző minőségű, vastagságú anyagokkal oldják meg a szigetelést. A vékonyabb anyaggal megoldott szigetelés sajnos nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, viszont fajlagosan sok munkába és pénzbe kerül. A rosszul illeszkedő, egymással nem kompatibilis anyagok találkozási pontjánál hőhidak alakulnak ki, ami vizesedéshez, penészedéshez vezet, akár le is eshet a falról a szigetelő anyag.
Az is lényeges, hogy a megfelelő sorrendben kerüljön fel a szigetelés. Természetesen a sorrendbe beleszólhatnak az időjárási körülmények is, télen nem tudjuk elvégezni a homlokzat és a lábazat szigetelését, pedig ott van a legnagyobb hőveszteség (kb. 35-40 %). A födémen keresztül 20-25 %, a lábazaton és a padlón 10-10 % hőenergiát veszít az épület. A nyílászárókon szintén 10-15 %-ot veszíthetünk.
